EU minimálbér fejlemények

Tájékoztató

az ESZSZ EU minimálbér keretrendszer kérdéseivel foglalkozó munkacsoport legutóbbi,

2022. 09. 05-i online üléséről

 

 1. Európai parlamenti ügyekkel kapcsolatos következő lépések

- Szeptember 13 - Plenáris ülés vita

- Szeptember 14 – Plenáris ülés végszavazás

(Foglalkoztatási bizottság vitája és szavazás jól ment – ESZSZ minden EP képviselőnek levelet ír / kéri a tagszervezeteket, hogy saját országuk EP képviselőit keressék meg – ehhez mintát kapunk – ehhez kiemelten fontos szempontok: megélhetési költségek válsága/ magas infláció miatti intézkedések, minimálbér emelés, kollektív alku megerősítésének fontossága.

ESZSZ felmérés: éves szinten átlag 65 nap bére kell az energiaszámlák kifizetéséhez!

2. Kommunikációs tevékenység

Az ESZSZ titkárság sajtóanyagot készített a megélhetési költség válság témában, hat pontban megfogalmazva a szakszervezeti követeléseket:

 

„Nem a bérek okozzák az inflációt. A munkavállalók a válság áldozatai, mert a

a bérek értéke csökken, miközben a mindennapi szükségletek ára emelkedik. Ez növeli a meglévő egyenlőtlenségeket, legkeményebben az alacsonyan fizetett munkavállalókat és a kiszolgáltatott embereket sújtva.

A munkaadók, a kormányok és az EU egyaránt felelősek azért, hogy sürgős intézkedéseket tegyenek a megélhetési költségek válságának kezelésére, biztosítva a béremeléseket, sürgősségi támogatást nyújtva a küszködő családoknak, a

ár-sapkával, az adózás alakításával, valamint a többletprofit és többletvagyon újraelosztásával.

Ezért a munkavállalók és szakszervezeteik Európa-szerte egy hatpontos tervet szorgalmaznak a megélhetési költségek válságának kezelésére és egy olyan gazdaság építésére, ami a munkavállalóknak is ad. A következőket követeljük:

 

1.     A béremeléseket a megélhetési költségek növekedésének fedezésére és biztosítva azt, hogy a munkavállalók tisztességesen részesüljenek a termelékenység növeléséből, valamint kollektív alkut előmozdító intézkedéseket, ami a méltányos díjazás és a fenntartható gazdaság elérésének legjobb módja.

2.     Pénzügyi támogatást, hogy az emberek kifizethessék energiaszámláikat, hogy ennivalót tehessenek az asztar, kifizethessék a lakbéreiket; az élelemhez és a meleg otthonhoz való jog emberi jog, és ezt meg kell védeni. A szegénységben élőktől nem várható el, hogy megfizethetetlen számlákat fizessenek. Szükséges a lekapcsolások tilalma.

3.     Árplafonokra van szükség, különösen az energiaszámlák kapcsán és atombiztos adók kellenek az energia okán keletkező túlzott profit és vállaltok esetében, biztosítva azt, hogy ne spekulálhassanak a válsággal, intézkedésekkel a nyerészkedés megállítására, mint például az osztalékok korlátozása, valamint az élelmiszerárakkal kapcsolatos spekulációk megakadályozása.

4.     Nemzeti és európai válságellenes támogatási intézkedések szükségesek a jövedelmek és a munkahelyek védelme érdekében az ipar, a szolgáltatások és a közszféra területén, beleértve a munkahelyek és jövedelmek védelmét szolgáló SURE-típusú intézkedéseket, finanszírozva a szociális intézkedéseket a válság és a méltányos átmeneti folyamatok kezeléséhez.

5.     Az EU energiapiac működésének reformjára van szükség. Fel kell ismerni, hogy az energia közjó és befektetések kellenek a válság kiváltó okainak, mint például az elégtelen zöld energia beruházások, és a privatizáció következményei.

6.     Helyet kell kapniuk a szakszervezeteknek a válságellenes intézkedések megtervezésének és végrehajtásának tervezőasztalánál, a szociális párbeszéd révén. Ez a bevált módszer a válság sikeres kezelésére.

A kormányok és az EU nem maradhatnak tétlenek ezen válság esetében. A tétlenség vagy rossz válaszok ára, mit például a kamatemelések, a bérbefagyasztások, vagy a sikertelen megszorító programhoz való visszatérés, katasztrofális lesz.”

Az ESZSZ két adatsort is közreadott:

EU tagállamok, ahol az éves energiaszámlák egy hónapi bérnél magasabbak a minimálbérnél (az adatok a nemzeti valutában feltüntetve) 2022 júliusi EUROSTAT adatok

Fontos: az adatsorok Magyarország esetében még nem tudtak számolni a július 13-i rezsikökkentés csökkentését illető kormány bejelentés következményeivel!

Ország

Éves energiaköltség  2022 július

Bruttó minimálbér (havi) 2022

 Az éves energiaszámlák kifizetéséhez szükséges minimálbéren számított munkanapok száma, 2022

France

1.603

1.646

30

Romania

2.506

2.550

30

Hungary

198.497

200.000

30

Germany

1.907

1.744

33

Portugal

950

823

35

Bulgaria

836

710

36

Ireland

2.104

1.775

36

Latvia

604

500

37

Belgium

2.227

1.842

37

Croatia

5.746

4.688

37

Spain

1.455

1.167

38

Slovakia

959

646

45

Netherlands

2.755

1.756

48

Greece

1.479

832

54

Estonia

1.165

654

54

Czechia

34.468

16.200

65

 

 

Energiaköltségek összehasonlítva az átlagkeresetekkel – az elérhető adatokkal rendelkező tagállamokban (nemzeti valutákban)

Ország

Éves energiaköltség 2022 július

Éves nettó átlagkereset 2022**

Az éves energiaszámlák kifizetéséhez szükséges nettó átlagkerset alapján számított munkanapok száma, 2022

Lithuania

402

12.906

11

Luxembourg

1.870

47.967

14

Austria

1.562

34.251

17

Poland

2.344

50.051

17

Latvia

604

11.835

19

Hungary

198.497

3.768.313

19

France

1.603

29.972

20

Ireland

2.104

38.555

20

Bulgaria

836

14.854

21

Germany

1.907

33.847

21

Denmark

17.239

305.793

21

Romania

2.506

42.563

21

Portugal

950

15.444

22

Slovenia

970

15.281

23

Spain

1.455

21.872

24

Netherlands

2.755

41.363

24

Belgium

2.227

33.336

24

Estonia

1.165

16.236

26

Sweden

26.503

367.320

26

Croatia

5.746

79.061

27

Slovakia

959

11.551

30

Italy

2.071

24.849

30

Czechia

34.468

376.777

33

Az ESZSZ kommunikációs tevékenység menetrendje:

Szeptember 6 – 13.    Szakszervezeti követelések terjesztése / Rendkívüli Energia Tanács szeptember 9-én / Van der Leyen bizottsági elnök „Az Unió helyzete” beszéde / EP plenáris ülés végszavazás a direktíva tervezetről

Szeptember 21.          Kommunikációs tevékenységek a SURE típusú intézkedések szükségessége mellett (munkahelyek és jövedelmek védelme)

Október 3.                  Kommunikációs tevékenységek a reálbérek és egyenlőtlenségek alakulásával kapcsolatban

Október 5.                  ESZSZ rendezvény az Európai Pa