MSZOSZ - Előterjesztés a bértágyalásokhoz
A minimálbér és a keresetek 2013. évi alakulásáról
Bár a következő előterjesztés idővel aktualitását veszti, de mégis érdemes elolvasni, de legalább beleolvasni az anyagba, mert jellemző rá az éles meglátás és a tényszerű felépítés. Remélhetően mások sem csak szó, szót követő felesleges irománynak fogják tartani és fontolóra veszik a benne található tartalmakat.
1. A gazdasági környezet, a keresetek valamint a bérek közterheinek alakulása
Az Európai Unió gazdaságai 2012-re túljutottak a gazdasági válság visszaesésén, és szinte csak Magyarország kivételével, de a növekedési szakaszba léptek. Mind a költségvetési tervezés mind a gazdaságpolitika hibáira több oldalról, sokan hívták fel a magyar kormány figyelmét. Hiába. A túltervezett növekedés és az elvonások hatására is csökkenő bevételek kiigazítások sorát tették év közben szükségessé. 2012. első félévében a GDP 1,2 %-kal csökkent, az ipari termelés volumene 0,4 %-kal, az építőipar 10 %-kal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. Egyes elemzők szerint a beruházások olyan alacsony szinten vannak, amivel a saját régiónktól is leszakadhatunk. Az iparban a termelékenység 1,6 %-kal nőtt, ami abból adódott, hogy az alkalmazottak létszáma nagyobb mértékben csökkent, mint a termelés. A kiskereskedelmi forgalom volumene 1,1 %-kal maradt el az egy évvel korábbitól, az első félévben folyamatosan csökkent. A forgalom alakulását az adóintézkedések mellett a csökkenő reálbérek befolyásolták. Az infláció augusztusban már elérte a 6 %-ot az egy évvel korábbi időszakhoz képest, ami a kormány nemcsak hibás, de szándékolt gazdaságpolitikájának a következménye. Ez a félévi 5,6 %-os infláció mellett a bérek 3,8 %-os reálérték csökkenését eredményezte az első félévben. Az általunk képviselt tagság helyzetét vizsgálva ennél rosszabb képet kapunk: a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bére átlagosan 1,6 százalékkal emelkedett, miközben az infláció 6 százalékos szintet ért el. Ez azt jelenti, hogy közel 5 százalékos vásárlóerő vesztés következett be.
A munkanélküliek száma 10 ezer fővel emelkedett, a munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbi szinten van. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma az ágazatok többségében és nemzetgazdasági átlagban is csökkent 2012-ben. A legnagyobb létszámot foglalkoztató iparban 1,9 %, a kereskedelemben pedig 1,5 %-os volt visszaesés. Nemzetgazdasági átlagban 0,9 %-kal dolgoztak kevesebben ez év első felében mint az előző év azonos időszakában.
A bruttó keresetek az elvárt bér előírásai ellenére átlagosan csak 4,4 %-kal nőttek, ami nettóban átlagosan 1,6 %-os emelkedést jelentett. A közszférában kimutathatóan, a versenyszférában pedig csak becsült szinten, de átlagosan közel 4,5-5 %-os bruttó növekedést eredményezett az elvárt bér. Az átlagkereset alattiak közül sokan mind a bruttó, a nettó és reálbér növekedést tekintve az átlagosnál is nagyobb mértékű értékvesztést szenvedtek el a keresetekben. Közben az adóváltozások nyerteseinek, a többszázezer forintos havi keresetűeknek a jövedelem-növekedése jóval az átlag feletti volt.
A minimálbér nettó értéke nem változott, de ehhez 19 %-os bruttó emelés kellett. A nettó stagnálása miatt azonban vásárlóértékéből közel 5 %-ot veszített a fogyasztói árak emelkedése miatt. Az adóváltozások hatására a dolgozó által fizetett elvonások aránya egy év alatt 28,7 %-ról 52,7 %-ra emelkedett a minimálbér nettó értékéhez képest, és 7,5 %-ról 27,2 %-ra a teljes bérköltséghez képest. Soha ilyen mértékű közterheket a legkisebb béren foglalkoztatottaknak nem kellett fizetniük. (A ’90-es évek elején 7,6 %-ról indult a minimálbérből fizetendők aránya, a legmagasabb korábban 2002-ben volt 17,4 %-kal. 2003-ban visszament 9 %-ra, és 2010-ben is csak 14,2 % volt a közterhek aránya munkavállalónál a teljes bérköltségen belül.)
Miközben a dolgozók terhei megnégyszereződtek, a munkáltató által viselt terhek éppen ellentétes irányban változtak. A munkaadók a legnagyobb elvonást, 35,1 %-ot a minimálbér után 1997-ben fizették. Előtte is 30 % felett volt ez a mérték, ami 2002 után csökkent ez alá. A legalacsonyabb munkaadói terhelés 2010-12-re 21,3 %-on állt be.
A létminimumot a minimálbér nettó értéke 2002-ben közelítette meg a legjobban, akkor 92,2 %-át tette ki. A várható 2012-es létminimumhoz képest 68-69 %-ot jelent mindössze.
2. A keresetek alakulásának várható gazdasági környezete, adózási feltételei 2013-ban
A kormány 2013-ra növekedő gazdasággal számol, erre építve készítette el a költségvetést is. Terveik szerint bővülni fog a fogyasztás is, ami növekvő foglalkoztatást és növekvő béreket feltételez. Az MSZOSZ Elnöksége az idei év gazdasági és jövedelmi folyamatai alapján ezeket az elképzeléseket nem tartja teljesen megalapozottnak, a bértárgyalások megkezdéséhez azonban tárgyalási alapnak tekinti.
2013-ban életbe lépnek a Munkahelyvédelmi Akcióterv intézkedései, amelyek célzott adó- és járulékkedvezményeket jelentenek. Az MSZOSZ Elnöksége úgy ítéli meg, hogy a munkaadóknál hagyott pénzekből olyan forrás keletkezik, amely akár stagnáló vagy csökkenő gazdaságban is lehetővé teszi a bérek reálértékének a megőrzését.
A bértárgyalások szempontjából kiemelkedően fontos szerepe van a várható fogyasztói áremelkedésnek. A 2012-es folyamatok növekvő inflációt jeleznek, jelenleg elérte a 6 %-ot és várható a további áremelkedés. Mindez irreálissá teszi a költségvetésben számolt 4,2 %-ot. Kutatóintézetek előrejelzései 5 % feletti inflációt valószínűsítenek, sőt ezt jóval meghaladót is, mivel a kormány tevékenysége egyértelműen az infláció tudatos növelésére irányul. Mindezek alapján a bértárgyalások alapjául 2013-ra 5,5-6,5 %-os inflációval reális számolni.
3. Mindezek alapján az MSZOSZ Elnöksége 2013-ra a következő állásfoglalást alakítja ki a bérek növekedésére vonatkozóan:
Az MSZOSZ Elnöksége 2013-ra a minimálbérek emelését elengedhetetlennek tartja, mert különösen az alacsony jövedelemmel rendelkezők esetében az idei infláció, és a jövő évre várható további 5-5,5 százalékos áremelkedés elviselhetetlen nehézségeket jelent.
Mindezek alapján, az MSZOSZ Elnöksége ragaszkodik az egységes kötelező minimálbér intézményének fenntartásához, ragaszkodik ahhoz, hogy a minimálbér és a szakmai bérminimum közötti különbség legalább tovább ne csökkenjen.
Az MSZOSZ Elnöksége 2013-ra a minimálbér minimálisan 100.000, a szakmunkás bérminimum minimálisan 116.000 forintra történő felemelését tartja szükségesnek.
Országosan nem teljesült az a politikai elvárás, hogy senki nem jár rosszabbul. Ahhoz, hogy további értékvesztés ne következzen be, hogy az átlagkereset reálértéke 2013-ban ne csökkenjen, a minimálbérek rendezésén túl legalább bruttó 5 százalékos bérnövekedésre van szükség. Az átlagos és átlagnál alacsonyabb keresetek ezt meghaladó mértékben kell, hogy emelkedjenek, míg az átlagkereset feletti jövedelmeknél a szuperbruttó kivezetése maga is biztosít növekedést.
Jelenleg nem ismeretesek a 2013-as év költségvetés végleges számai, milyen lesz például az adópolitika, a munkahelyvédelmet szolgáló kedvezmények mértéke, de a munkavállalók teljesítményükkel rászolgáltak az emelésre, ugyanakkor a megélhetésük erőteljesen megnehezült. Tarthatatlan az az állapot, hogy a munkavállalók napi 8 órai munkával megkeresett bérükből nem tudnak megélni.
Az MSZOSZ Elnöksége hangsúlyozza, hogy a béreknek a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek közötti tárgyalások, megállapodások eredményeként kell alakulniuk. Kezdeményezzük a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) összehívását, és kezdeményezzük, hogy kezdődjenek tárgyalások az érdekegyeztetés létező szintjein és fórumain a 2013-as bérek reálértékének megőrzését biztosító megállapodások megkötése érdekében.
(Az előterjesztés létrehozásának dátuma: 2012. szeptember 14.)