Nem lesz önálló hulladékhatóság
A korábbi tervek dacára nem alakulna önálló szervezetű hulladékhatóság: az eljárásokat a meglévő közigazgatásra építve újítják meg – értesültünk. A tilosba szórt hulladékot és súlyosabb esetben annak kihelyezőjét is elvinnék. A betétdíjrendszert még vizsgálják.
Nem új szervezetként kezdi meg munkáját a hulladékhatóság - tudta meg a Népszava kormányközeli forrásokból. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter februárban jelentette be először, hogy a kormányfő által nem sokkal azelőtt meghirdetett klíma- és természetvédelmi akcióterv részeként júliustól - főképp a törvénytelenül kihelyezett szeméthalmok felszámolásának irányítására - Hulladékgazdálkodási Hatóság alakul. A tárcavezető még júniusban is nyilvánosan kitartott a júliusi indulás mellett. A szemétellenőrök nagy eskütétele csendben mégis elmaradt és azóta sem került nyilvánosságra hír az okokról vagy a folytatásról. Lapunk friss értesülései szerint a hulladékhatósági jogkörök a megyei kormányhivataloknál maradnak. Szakmai forrásaink a kukahivatali tervek lefújása miatt kevéssé berzenkedtek. Az az igényük viszont, hogy állítsák vissza a környezetvédelmi minisztériumot és a hozzá tartozó, önálló, hulladékügyeket is intéző szakhatóságokat, változatlanul nem szerepel napirenden. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által lefolytatott nyári egyeztetések során az a vélemény kerekedett felül, hogy ma is számos hatóság, területi szerv vagy állami cég tevékenysége kapcsolódik a tilosban elhelyezett szeméthalmokhoz. Naponta tapasztalhatnak - akár tetten is érhetnek - szemetelést közterületfelügyelők, mező-, hegy-, hal-, vad-, erdő-, vasút-, gát- vagy épp természetvédelmi őrök. A létrejövő új hulladékhatósági rendszer munkáját ezek a szervezetek is támogatnák. A tettenérés így már azonnali eljárást vonna maga után. A javasolt, helyszínen kiszabható közigazgatási bírság a szabálytalanul lerakott hulladék típusához, mennyiségéhez igazodik majd. Ha a tilosban „sikerül” észrevétlenül kihelyezni a szeméthalmot, hatósági eljárás során akár kamerafelvételek, akár a hulladék tartalma alapján kellene megállapítani és bizonyítani a kihelyező kilétét. Bár az erdők, patakmedrek teljes bekamerázása lehetetlen és alkotmányossági aggályokat is felvet, a legfertőzöttebb területek fokozottabb megfigyelése elképzelhető. Megoldást jelenthet a sittszállító kisiparosok szállítmányozókhoz hasonló nyomon követése. Magánfuvarok esetén viszont ez nem járható út. Bár a tárca részéről gyakorta emlegetik a hulladékudvarok szerepének növelését, ennél jóval fontosabb, hogy e helyszíneken minél többfajta hulladékot vegyenek át ingyen. Ilyen kérdések merülnek fel az építési, elektronikai hulladékok vagy a roncsautók kapcsán is. Ez a hulladékgazdálkodás pénzügyeinek teljes újragondolását igényelné. Ma az állam a cégek által a környezetszennyezésük fejében befizetett, körülbelül 80 milliárdos termékdíjnak csak a töredékét fordítja ártalmatlanításra, a többi beolvad a költségvetésbe. A büntetéseket két irányból szigorítanák. A szabálysértésit közigazgatási eljárás váltaná fel, aminek során a hulladék - például a gumiabroncsok - kihelyezéséért akár darabonként több százezres - ügyenként akár milliós - bírság járna. Akadnak, akik a kihelyezővel fizettetnék meg az elszállítási költségeket. Mások szerint ez a cselekmény bizonyításának és a jogerősen kiszabott pénzbüntetés behajtásának nehézségei és hossza miatt csak utólag, a terület megtisztítása után merülhet fel. Büntető eljárás ma csak akkor indul, ha az illegális hulladéknak minősülő tárgyak alkalmasak „az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére”. Ennek bizonyítása sokszor igazságügyi szakértőt igényel. Az új javaslat szerint egy tonna vagy tíz köbméter felett a szemetelőre automatikusan börtön várna. Forrásaink legalább a büntetéshez fogható jelentőségűnek és hatékonyságúnak tartják a szemléletformálást. Már csak azért is, hogy az állami takarítási akció senkit ne sarkalljon még felelőtlenebb szemetelésre, mondván, "valaki úgyis elviszi". Magáningatlanra is az érvényes, hogy ha valaki ellenőrizetlen körülmények között hagy ott hulladékot, az elszállítás-kezelés első körben a szemetelő felelőssége. Ha azonban ezt nem sikerül érvényesíteni, a halmot az ingatlanhasználónak kell eltüntetnie. Szakmai forrásunk eme szabályok továbbfejlesztését is kilátásba helyezte. A "Tisztítsuk meg az országot! projekten" belül elkülönített 13 milliárd nagy részét a kormány a közreműködő szervezeteknek szánja - tudtuk meg. Ilyen kiemelt felek például - amiként arról korábban beszámoltunk - a MÁV, a Magyar Közút, az állami erdészetek és nemzeti parkok, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a már kiválasztott nyolc minta-, illetve a későbbi pályázatokon nyertes önkormányzatok, egyházak, civil és gazdasági szervezetek. A keretből a jogosultak már elvégzett, számlákkal igazolt idei illegálishulladék-felszámolási költségeit fizetnék. Változatlanul tisztázatlan a vonatkozó kormányhatározat ama kitétele is, hogy a hulladék újratermelődésének megakadályozása a közreműködő szervezetek felelőssége. Forrásaink mégis kevéssé tudnák elképzelni mondjuk a MÁV megbüntetését, mivel a lom rajtuk kívül álló okokból kerül oda. A mentesítésben kiemelt szerepet kapna az egyelőre tesztüzemű Hulladékradar: az applikáción keresztül tett bejelentéseket mindig kivizsgálnák, amivel az eddigieknél gyorsabban eltűnhet az így felfedezett hulladékhalom. Értesülésünk szerint a mára nagyrészt elkészült elképzeléseket a kormány október közepén tárgyalja.
forrás: nepszava.hu